TL;DR
A lényeg: A New York Times beperelte a Perplexity AI-t szerzői jogok megsértése és a védjegyek felhígítása miatt, megcélozva a „válaszmotor” üzleti modelljét. Főbb részletek: A panaszból kiderül, hogy a Perplexity 2024-ben 48 millió dollárt költött felhőszolgáltatásokra, de 0 dollárt fizetett a NYT-tartalomért, a 20 milliárd dolláros értékelés ellenére. Miért számít: Ez a per megkérdőjelezi a Retrieval-Augmented Generation (RAG) jogszerűségét, és a mesterséges intelligencia felelősségre vonására törekszik a márka hírnevét károsító „hallucinációkért”. Kontextus: Az ügy csatlakozik a kiadók, például a Dow Jones és a Reddit pereskedési hullámához, ami fokozza a méltányos használat és a mesterséges intelligencia keresése körüli konfliktust.
A New York Times beperelte a Perplexity AI-t, azt állítva, hogy a startup „válaszmotorja” cikkek millióit másolja illegálisan, hogy olyan helyettesítő terméket hozzon létre, amely csökkenti a forgalmat és a bevételeket.
Az Egyesült Államok New York déli körzetének kerületi bíróságán benyújtott szövetségi panasz a Reugmenttriedevalration (Reugmenttriedevalration-A) fő mechanikáját célozza. Ez a technika valós idejű adatokat kér le a földi AI-válaszokhoz. A The Times azt állítja, hogy ez a gyakorlat „súlyos szerzői jogsértésnek” minősül mind a beviteli, mind a kimeneti szakaszban.
Beyory jogi követelések a szerzői jogi védjegyen: noveld hígítás „elmosódással”. A kiadó azt állítja, hogy a Perplexity mesterséges intelligencia „hallucinációi” (az újságnak hamisan tulajdonított kitalált szöveg) rontják a pontosság hírnevét.
Promó
A „Válaszmotor” próbaverzió: A RAG-modell megtámadása
A panasz központi eleme az az érv, hogy a Perplexity üzleti modellje alapvetően parazita. A per megkérdőjelezi a Retrieval-Augmented Generation (RAG) jogszerűségét, amely technológia lehetővé teszi a mesterséges intelligencia számára valós idejű adatok lekérését a lekérdezések megválaszolásához.
A Times azzal érvel, hogy a Perplexity jogsértése két különböző szakaszban történik: az adatok kezdeti lekaparásában (Input) és az összefoglalók létrehozásában (Outpplines a két panasz). a szerzői jogok megsértése, amely mind az MI tanulságait, mind azt, hogy mit produkál, megcélozza. A „bemeneti” szinten a per azt állítja, hogy a Perplexity webrobotjai, amelyeket kifejezetten „PerplexityBot” és „Perplexity-User” néven azonosítanak, hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek illegálisan.
Ez azt jelenti, hogy nem csak a Times saját domainjéből, hanem harmadik felek platformjairól is le kell kaparni a tartalmat egy „AI-First” keresési index létrehozásához. Ez az index valós idejű tudásbázisként szolgál, amely táplálja a nagy nyelvi modelleket (LLM), valahányszor a felhasználó kérdést tesz fel.
A jogsértés állítólag a „kimeneti” szakaszig terjed, ahol az AI generálja a válaszait. A The Times azt állítja, hogy ezek az összefoglalók gyakran megegyeznek vagy lényegében hasonlítanak az eredeti jelentéshez, nem pedig átalakító új művek.
A beadvány azt állítja, hogy ezeknek az eszközöknek a működtetéséhez a Perplexity több millió védett művet másolt, terjesztett és jelenített meg, az írott cikkektől kezdve a multimédiás eszközökig, például videókig és podcastokig, engedély nélkül.
Ez a kétlépcsős elmélet megpróbál bezárni egy kiskaput, amelyet gyakran kihasználnak a mesterséges intelligencia vállalatok, amelyek azonban vitatják, hogy a képzett adatok generatívak. Azáltal, hogy magát a visszakereső mechanizmust célozza meg, a The Times közvetlenül a „válaszmotor” koncepcióját támadja.
Eltérően a hagyományos keresőmotoroktól, amelyek linkeken keresztül irányítják a forgalmat, a panasz azt állítja, hogy a Perplexity kifejezetten a forrás helyettesítőjeként hirdeti magát. A Perplexity „Skip the Links” marketingkampányára hivatkozva a beadvány a köztes kiadók megszakítására irányuló szándék bizonyítékaként mutatja be.
A kereset ezt a marketingstratégiát nem innovációként, hanem a tartalomkészítők megkerülésére irányuló szándékos kísérletként fogalmazza meg:
„A Perplexity kereskedelmi termékeket kínál saját felhasználóinak, amelyek engedély nélkül helyettesítik a The Timet vagy a The Timet. Times kifejezett és ismételt ellenvetései.”
Ez a helyettesítési hatás számszerűsíthető; A hivatkozási forgalmi adatok azt sugallják, hogy az AI-botok 95,7%-kal kevesebb forgalmat küldenek, mint a hagyományos keresőmotorok. A per szerint egy ilyen üzleti modell lerombolja az eredeti újságírás gazdasági ösztönzését.
A Perplexity vezérigazgatója, Aravind Srinivas korábban úgy fogalmazott, hogy a cég célja a közvetlen válaszok biztosítása, nem pedig a webhelyek listája. Srinivas a modell védelmében amellett érvel, hogy a közvetlen válaszok a keresési technológia szükséges evolúciója:
„A Perplexity alapelve az, hogy ne mondj semmit, amit nem kapsz vissza, ami még erősebb, mint a RAG, mert a RAG csak annyit mond: „Rendben, használd ezt a kiegészítő kontextust, és írj egy választ.”
Tihra:3 Hallucinációk
A mesterséges intelligencia elleni jogi stratégia jelentős kiterjesztése érdekében a The Times pert indít a védjegyek „elcsúfítása” általi felhígításáért. A kiadó azzal érvel, hogy amikor a Perplexity hamis információkat tulajdonít az újságnak, az rontja a márka hírnevét a pontosság miatt.
Ez az állítás túlmutat a szellemi tulajdon ellopásán, és a generatív hibák okozta hírnév-sérelmeket kezeli.
A beadvány részletesen ismerteti a jó hírnév megsértésének egy sajátos formáját, amely túlmutat a Times’s perplexitási törvényben. lopás. Ennek az érvnek az a lényege, hogy a mesterséges intelligencia motorja gyakran generál „hallucinációkat” – kitalált szöveget, amely soha nem jelent meg az újságban –, miközben a Times híres védjegyeit jeleníti meg a hamisságok mellett.
A kiadó állítása szerint ez a téves forrásmegjelölés arra készteti a felhasználókat, hogy elhiggyék, hogy a hibák a Times jelentésének eredménye.
Továbbá a panasz azt állítja, hogy még akkor is, ha az AI lekéri a tényleges tartalmat, gyakran félrevezetően hiányos összefoglalókat készít. Azzal, hogy ezeket az eltorzított változatokat a Times logója mellett, a hiányosságok felfedése nélkül jeleníti meg, a Perplexity állítólag gyengébb reprodukciókat ad ki a márkához kapcsolódó jó minőségű újságírásnak.
A panasz konkrétan egy olyan esetre hivatkozik, amikor a Perplexity állítólag egy Wirecutter-értékelést készített, amelyben biztonsági okokból visszahívott terméket javasolt. Az ilyen hibák nem pusztán technikai hibák, hanem – a kereset szerint – kereshető jogi károk.
A per azzal érvel, hogy ezek a kitalációk nem csak félretájékoztatnak; aktívan megtévesztik a felhasználót az információ forrását illetően. Azzal, hogy a Times védjegyeit a mesterséges intelligencia által generált „hallucinációk” vagy erősen szerkesztett összefoglalók mellé helyezi, a Perplexity állítólag „hamis eredetmegjelölést” hoz létre.
A beadvány azt állítja, hogy ez a gyakorlat elhiteti az olvasókkal, hogy az újság kifejezetten támogatja, szponzorálja vagy létrehozza a Times tartalommal való kereskedését, és ezzel hatékonyan átadja a hitelességet. A mesterséges intelligencia tévedései a kiadó hírnevében.
Ez a jogi elmélet megpróbálja felelősségre vonni az AI-cégeket az általuk készített termékek minőségéért, nem csak a képzési adataik származásáért. A Lanham-törvényre támaszkodik, hogy azzal érveljen, hogy a hamis forrásmegjelölés a márkakárosodás egyik formája.
Srinivas korábban azt állította, hogy a forrásokra hivatkozva csökkenti az ilyen hibák előfordulását. Amikor a pontosság kérdésére szorították, megjegyezte: „Feltételezem, hogy azt akarja mondani, hogy valóban ragaszkodni szeretne ahhoz az igazsághoz, amelyet az emberek által írt szöveg képvisel az interneten? Helyes.”
A kereset azonban azzal érvel, hogy az idézetek önmagukban nem mentesítik a platformot a hamis tartalom előállításáért járó felelősség alól.
A ritka magán pénzügyi adatok nyilvánosságra hozatala során a panasz jelentős eltérést mutat a Perplexity kiadási prioritásai között. A beadvány egy jelentős működési költségekkel, de tartalomköltségvetés nélkül álló cégről fest, amely teljes mértékben az újságírók „ingyenes” munkájára támaszkodik: „Valójában egy híradás szerint 2024-ben a Perplexity 48 millió dollárt költött felhőszolgáltatásokra, 19 millió dollárt fizetett tehetségekért, és 8 millió dollárt fizetett az Anthropic és az OpenAI számára azért, hogy a Times Contents termékeiért semmit sem használhassanak. A beadvány kiemeli ezt az egyensúlyhiányt, és megjegyzi, hogy míg a Perplexity fizet olyan modellszolgáltatóknak, mint az Anthropic és az OpenAI, semmit sem fizet a tényeket megalapozó kiadóknak. Ez a gazdasági struktúra központi jelentőségű a per azon érvelésében, hogy a Perplexity „szabadlovaglás” a híradók befektetésén. A kiadó ezt az üzleti modellt kizsákmányoló értékkinyerésként jellemzi: „A Perplexity legutóbbi 20 milliárd dolláros értékelése és a potenciális alkotók 1,5 milliárd dolláros illegális értékű illegális átruházásából származó források előteremtésének sikere. Times to Perplexity.” A panasz szerint a Perplexity 20 milliárd dollárra ugrott értékkel és közel 1,5 milliárd dollár kockázati tőkefinanszírozással jelentős értékátadást jelent a tartalomkészítőktől a technológiai platformok felé. A The Times ezt az értékelést szembeállítja az újságírás pénzügyi valóságával, és azt állítja, hogy az ilyen kisajátítás nem innováció, hanem lopás. A per egy technikai macska-egér játékot részletez, az AI biztonsági csapata és az AI-bot kiadója közötti küzdelmet írja le. A The Times 2024 novemberében bevezette a Perplexity bejelentett bejárójának „kemény blokkját”, majd 2025 júliusában a felhasználói ügynök blokkolását. Ezen intézkedések ellenére a panasz azt állítja, hogy a Perplexity csak 2025 augusztusában több mint 175 000 hozzáférési kísérletet naplózott. Az újság szóvivője elítélte, hogy a vállalat figyelmen kívül hagyja a kifejezett hozzáférés-megtagadásokat: “Bár hiszünk az AI etikus és felelősségteljes használatában és fejlesztésében, határozottan tiltakozunk az ellen, hogy a Perplexity engedély nélkül használja fel tartalmainkat termékeik fejlesztésére és népszerűsítésére.” A beadvány azzal vádolja a Perplexity-t, hogy a Chrome-ot a Google által használt”azonnal”használta. ügynökök és forgó IP-címek az észlelés elkerülése érdekében. Ezek az állítások alátámasztják a Cloudflare webbiztonsági cég korábbi megállapításait, amelyek bizonyítékokat azonosítottak a mid-a> Cloud2/5. már 416 milliárd mesterséges intelligenciabot-látogatást blokkolt, kiemelve a nyílt weben felmerülő automatizált lekaparási probléma mértékét. A nagy horderejű jogi kihívások sorában a legújabbat jelölve ez a per egy összehangolt iparági fellépést jelez. A News Corp (Dow Jones) által benyújtott hasonló szerzői jogi perek és a Reddit által benyújtott perek nyomán következik, mindkettő jogosulatlan lekaparásra hivatkozva. A Perplexity kommunikációs csapata a pert a bomlasztó technológiák történelmi elkerülhetetlenségeként fogalmazta meg. Jesse Dwyer, a Perplexity AI kommunikációs vezetője kijelentette: A kiadók száz éve perelnek új technológiai cégeket, kezdve a rádióval, a TV-vel, az internettel, a közösségi médiával és most a mesterséges intelligenciával. Szerencsére ez soha nem működött, vagy mindannyian táviraton beszélnénk erről.” Azonban a többszörös nyomás is egyre nagyobb. jogi lépésekkel fenyegetőzött, és felmondást küldött az Amazontól a Perplexity „Comet” bevásárlóügynökével kapcsolatban. Ezzel szemben a Perplexity perbe helyezése közben a The Times sikeresen tárgyalt egy olyan üzletről, amelyben licencbe adott tartalmat az Amazonnak a mesterséges intelligencia platformjaihoz. E konfliktusok enyhítésére a Perplexity bevezette a kiadói bevételmegosztási modellt, de a nagyobb kiadók nagyrészt elutasították a peres eljárást vagy a nagyobb technológiával rendelkező közvetlen licenceket. Getty Images, a szélesebb kiadói ágazat továbbra is ellenséges. A Times korábban, 2023 végén beperelte a Microsoftot és az OpenAI-t, ezzel bebizonyítva, hogy a mesterséges intelligencia szerzői jogaiért folytatott harc elsődleges peres fele.Technical Warfare: Stealth Crawlers and Hard Blocks
Konfliktusminta: Az Amazontól a Dow Jonesig