Az ember és a gép által készített zene megkülönböztethetetlen keverékével szembesülve a hallgatók 97%-a megbukott egy közelmúltbeli hangteszten – derül ki egy mérföldkőnek számító felmérésből, amely rávilágít a zeneipar eszkalálódó mesterségesintelligencia-válságára. A Deezer streaming szolgáltatás megbízásából és az Ipsos által készített

tanulmányból kiderül, hogy a közvélemény nagyrészt képtelen felismerni az AI által generált zeneszámokat az emberi művészetből, még akkor sem, ha a platformokat elárasztják szintetikus tartalom.

Maga a Deezer elképesztő beáramlásról számol be, több mint 50 000 sáv, amely több mint 50 000 sávot tesz ki, mint amennyit ma teljes mértékben mesterséges intelligencia generál4. az összes napi feltöltés.

Ez a szám drámai emelkedést jelent a 2025 januárjában jelentett napi 10 000 mesterséges intelligencia-feltöltéshez képest, ami azt jelzi, hogy a műszaki tartalom exponenciális növekedése,

nem csak a szintetikus tartalom. ez egy bomlasztó erő, amely átformálja a zenealkotás gazdaságtanát, széles körben követeli az átláthatóságot, és stratégiai átrendeződést kényszerít ki az iparág legerősebb szereplői között.

Az AI-audio árapálya elhomályosítja a hallgatók sorát

A Deezer/Ipsos

Eredményei az egyértelműség iránti elsöprő igényre mutatnak rá, a válaszadók 80%-a egyetértett azzal, hogy a 100%-ban mesterséges intelligencia által generált zenét egyértelműen meg kell jelölni.

A Deezer vezérigazgatója, a felmérés eredményeit Alexis Lanternier hangsúlyozta. egyértelműen mutatják, hogy az embereket érdekli a zene, és tudni akarják, hogy mesterséges intelligenciát vagy ember által készített zeneszámokat hallgatnak-e vagy sem.”

Az átláthatóságon túl a felmérés mélyen gyökerező gazdasági aggályokat is feltár. A válaszadók jelentős 70%-a úgy gondolja, hogy a teljesen mesterséges intelligencia által generált zene veszélyezteti az előadók megélhetését, míg 69%-uk úgy gondolja, hogy a szintetikus zeneszámok kifizetésének alacsonyabbnak kell lennie, mint az ember által készített zenéké.

A platform lépéseket tett ennek megoldására, és bevezette a szintetikus zenék címkézésére és eltávolítására szolgáló rendszert az algoritmikus ajánlások közül.

A nagy motiváció a Deezer számára. csalóka, mivel a vállalat észlelte, hogy a teljesen mesterséges intelligencia által generált számok adatfolyamainak akár 70%-a illegitim, és ezt követően kizárják a jogdíjszámításból.

A független zenészek számára az AI felemelkedése nem az innovációról, hanem a túlélésről szól. A robotok által létrehozott tartalom puszta mennyisége elnyomja az emberi művészeket, és szinte lehetetlenné teszi, hogy megnyerjék a teret.

A paraguayi zenész, Sari Carri leírta a küzdelmet, hogy versenyezzen az automatizált kimenetekkel, amelyek lerövidítik munkái élettartamát.”A dalok élettartama rövidebb, és az információ egyre kevésbé marad meg. Az ez ellen való versengés sokba kerül.”Ez a nyomás stratégiai váltásra kényszeríti a művészeket, akiknek marketingesekké változtatják, akiknek folyamatosan új tartalmakat kell kiadniuk, csak hogy láthatóak maradjanak.

A bírósági harcoktól a stratégiai szövetségekig: az iparági irányvonalak

Míg a zenei kiadók és a mesterséges intelligencia induló vállalkozásai közötti kapcsolatot jogi harcok határozták meg, a licenszezés újabb korszaka hat hónapon túl gyorsan formálódik a stratégiai licencekben. ezelőtt az Amerikai Recording Industry Association (RIAA) mérföldkőnek számító szerzői jogok megsértése miatt pert indított a Suno és az Udio mesterséges intelligencia-generátorok ellen a Universal Music Group (UMG) és más nagy kiadók nevében.

Akkor a RIAA elnöke és vezérigazgatója, Mitch Glazier határozott figyelmeztetést adott ki: „Az olyan licenc nélküli szolgáltatások, mint a Suno és az Udio, az élet másolását állítják… támogassa a valóban innovatív mesterséges intelligencia ígéretét mindannyiunk számára.”

A RIAA beadványai azzal vádolták a startupokat, hogy a modelleiket úgy építették meg, hogy engedély nélkül másolták le a védett zenék hatalmas könyvtárait, ezt a gyakorlatot a szervezet”egyszerű, tömeges szerzői jogsértésnek”nevezte.

Mind a Suno, mind az Udio technológiájukat”a doktrínát védte, használja”átalakuló új művek.

A 2025. október végén történt meglepő fordulat eredményeként azonban az UMG bejelentette, hogy megegyezett az Udióval folytatott perében, hogy stratégiai partnerséget alakítsanak ki.

A két vállalat jelenleg egy új, licencelt, előfizetéses mesterségesintelligencia-platformon dolgozik, amely 2026-ban indul. zenéjük felhasználása az edzéseken és amikor új dalok születnek.

Sir Lucian Grainge, az UMG elnök-vezérigazgatója a megállapodást a fenntartható ökoszisztéma tervezeteként fogalmazta meg. „Nagyon várjuk, hogy együtt dolgozhassunk Andrew-val, aki osztja a meggyőződésünket, hogy közösen egy egészséges kereskedelmi mesterséges intelligencia ökoszisztémát hozunk létre, amelyben a művészek, dalszerzők, zenei társaságok és technológiai cégek mind virágozhatnak.”

Egy nappal később az UMG egy újabb szövetséget mutatott be, ezúttal a Stabilitási mesterséges intelligencia szövetségével, hogy közösen fejlesszenek ki „etikailag képzett” zenei eszközöket, amelyek megerősítik az előadók közvetlen visszacsatolását

.

Bizonytalan jövő: Az emberi költségek és a megválaszolatlan szerzői jogi kérdés

Az UMG pereskedéstől az engedélyezésig tartó fordulat gyakorlatilag egy vonalat húzott a homokba, elszigetelve azokat a versenytársakat, akik még nem választottak hasonló modellt.

A Suno, az Udio a legális riválisa továbbra is az AA-ban talált harcot. bizonytalan kereskedelmi helyzet. Míg a Suno továbbra is innovációt folytat olyan termékekkel, mint a generatív Suno Studio DAW, jövője a nagy téttel rendelkező „méltányos használatú” védekezés eredményétől függhet.

Az iparág stratégiai eltérése egy szélesebb körű bizonytalanságra világít rá. Míg egyes vállalatok, például a hangindító ElevenLabs, a kezdetektől a „licenc-első” megközelítést alkalmazták a jogi konfliktusok teljes kikerülése érdekében, mások a nyílt forráskódú közösségben átlátható alternatívákat kínálnak.

Eközben a technológiai óriások, mint például az OpenAI, állítólag újra beszállnak a harcba új zenegeneráló eszközökkel, ami még magasabbra is emeli a tétet.

Végső soron a mesterséges intelligencia zenéjével kapcsolatos konfliktus túlmutat a jogi és kereskedelmi érveken, és az emberi kreativitás értékét érinti.

Ahogy az automatizált tartalom egyre kifinomultabbá és mindenütt elterjedtebbé válik, az iparágnak és a hallgatóknak egyaránt el kell dönteniük, hogy mit értékelnek.