Az Európai Bizottság jelentős átalakítást tervez a mesterséges intelligencia fejlesztésének felgyorsítása érdekében a mesterséges intelligencia fejlesztésének felgyorsítása érdekében az Európai Bizottság a múlt héten kiszivárgott javaslat szerint.
A „digitális gyűjtőcsomag” tervezete, amelyet várhatóan november 19-én mutatnak be hivatalosan, terveket vázol fel, amelyek célja a személyes adatok gyengítése a vállalatok számára a kulcsfontosságú adatvédelmi képzések érdekében.
A Big Tech intenzív lobbitevékenysége és a magas szintű jelentések, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy Európa szigorú adatvédelmi szabályai hátráltatják gazdasági versenyképességét, a lépés éles kritikát váltott ki az adatvédelmi jogvédők részéről, akik azzal érvelnek, hogy feláldozzák az alapvető jogokat a vállalati innováció érdekében.
AI.
Innovációpárti út: A GDPR gyengítése a mesterséges intelligencia dominanciája érdekében
A vitatott javaslat középpontjában az a terv áll, hogy hivatalosan kodifikálják a „jogos érdeket” a személyes adatok feldolgozásának jogalapjaként a mesterséges intelligencia modellek képzése céljából. a Politico szerint.
A kiszivárgott tervezet szerint egy új 88c. cikkelyt kell hozzáadni a GDPR-hoz, amely kifejezetten lehetővé teszi a fejlesztő számára a felhasználók hozzájárulása, az eredeti szabályozás egyik sarokköve.
A vállalatok az engedélykérés helyett egy egyensúlyi teszt elvégzésével igazolhatnák az emberek információinak felhasználását, feltéve, hogy a felhasználók jogai nem lépik felül kereskedelmi céljaikat. Bár a felhasználók továbbra is leiratkozhatnának, az alapértelmezés döntően az adatgyűjtés javára tolna el.
További javaslatok célozzák a széles körben kritizált cookie-hozzájárulási szalaghirdetéseket is, Brüsszel pedig azt tervezi, hogy a Politico által részletezettek szerint a jóváhagyáson kívül más jogalapokat is engedélyezni fognak a nyomkövetők eldobására.
A további módosítások között szerepel a jelentések szerint az érzékeny személyes adatok definíciójának szűkítése, az értesítési idő kiterjesztése a személyes adatokra, és az elérési idő kiterjesztése. href=”https://ppc.land/european-commission-proposes-major-gdpr-changes-for-ai-and-data-processing/”target=”_blank”>a kiszivárogtatás egy részlete megerősíti.
A brüsszeli kezdeményezés egy tágabb, kétirányú „digitális omnibusz” stratégia része, amely magában foglalja az AI párhuzamos reformját
.
A mesterséges intelligencia iránti jogos érdekek kodifikálása közvetlenül megkérdőjelezi az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) ugyanerre a témára vonatkozó, szigorúbb 2024-es véleményét, ami egyértelmű eltolódást jelez a prioritásokban, mivel ütközik az EDPB korábbi álláspontjával.
„A lobbizás olimpiai játékai”: a Big Tech befolyása és az Egyesült Államok gazdasági félelmei mögött A globális technológiai verseny miatt a Bizottság javaslata a deregulációra irányuló tartós törekvés csúcspontja.
Ez a szakpolitikai váltás az EU ambiciózus „MI-kontinens” stratégiájának központi eleme, amely körülbelül 1 milliárd euróval támogatott terv az tömb technológiai szuverenitásának megerősítésére, amint azt a korábbi Winbuzzer-jelentések is tárgyalták. felerősítette a változásra való felhívást. Szeptember 16-án Mario Draghi volt olasz miniszterelnök bemutatott egy mérföldkőnek számító versenyképességi jelentést, amely kifejezetten a GDPR-t az AI-innováció akadályaként nevezte meg. Ezt a nézetet egy magas szintű konferencián ismertette.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke ezt az érzést hangoztatta Az Unió helyzetéről szóló beszéd, amely az „MI-first” megközelítést Európa jövője szempontjából alapvető fontosságúnak tartja.
A Big Tech befolyása összetéveszthetetlen. Az olyan cégek, mint a Meta, amely már „jogos érdeket” használ a mesterséges intelligencia képzésére a Facebookon és az Instagramon, erősen lobbiztak ezekért a változtatásokért.
A javaslattervezet tulajdonképpen gumibélyegzőkkel sújtja azokat az akciókat, amelyek már a törvény határait feszegették. Ahogy Lukasz Olejnik független adatvédelmi kutató mondta az Euractivnak, „a változások hatalmasak. Ez egy nagyon ambiciózus csomag. Ez lesz a olimpiai játékok.”a Bizottság közelmúltbeli intézkedései. Csak a múlt héten jelentek meg jelentések arról, hogy a tisztviselők az AI-törvény egyes részei elhalasztását fontolgatják az intenzív iparági nyomást követően, ami éles fordulatot jelent a néhány hónappal korábban tett határozott „nincs szünet” ígérethez képest.
A Privacy Architects riasztást ad a „szörnyű eredmények” miatt
A GDP eredeti védnökei és a kiadott adatvédelmi védői képviselik. az európai értékek alapvető elárulása.
Jan Philipp Albrecht, egy korábbi német politikus, aki a rendelet fő tervezője volt, határozottan megkérdezte: „Vége ez az adatvédelemnek és a magánéletnek, ahogyan azt az EU-szerződésben és az alapvető jogok chartájában aláírtuk?”
A kritikusok azzal érvelnek, hogy a Bizottság jelentős változtatásokon hajt végre megfelelő ellenőrzés nélkül. Aggályaikat tovább fokozta, hogy az omnibusz-csomag nyilvános konzultációja rövid volt, és nem készültek hatásvizsgálatok.
Max Schrems adatvédelmi kampányoló, a Noyb jogvédő csoport alapítója elítélte a titkos folyamatot, target=”_blank”>kijelenti: „az EU Bizottság egyik része titokban megpróbál mindenkit lerohanni Brüsszelben”. Figyelmeztetett arra, hogy a személyes adatok újradefiniálása egész iparágakat, például az online reklámozást, kihagyhat az EU adatvédelmi szabályai alól.
Hatalmas politikai és lobbivihar várható, mivel a csomag az EU-tagországokba és a Parlamentbe kerül jóváhagyásra.
A tagállamok és a törvényhozók már most is élesen megosztottak. Míg egyesek, például Aura Salla finn törvényhozó lehetőséget látnak a jogbiztonságra, mások kongatják a vészharangot. „Melegen” üdvözölné a javaslatot, „ha helyesen hajtják végre”, mivel az jogbiztonságot jelenthet az AI-cégek számára – jegyezte meg, tükrözve az üzletpárti nézetet.
A magánélet védelmére törekvő törvényhozók azonban harcra készülnek. A cseh Zöldek képviselője, Markéta Gregorová aggodalmának adott hangot, és kijelentette, hogy az európaiak alapvető jogainak „nagyobb súllyal kell lenniük, mint a pénzügyi érdekeknek”.
Végső soron a soron következő vita döntő próbája lesz annak, hogy Európa prioritásként kezeli-e digitális gazdaságát vagy az adatvédelem iránti alapvető elkötelezettségét.
