A Microsoft a hírek szerint kiköltözteti Surface-és szervergyártását Kínából, ami már 2026-ban elkezdődhet. A lépésről a Nikkei-2026-os”target=”_blank-“> jelentés, közvetlen válasz az Egyesült Államok és Kína közötti növekvő kereskedelmi súrlódásokra.
Ez a legújabb lépés a Microsoft stratégiai visszalépésében a régióból. A cég már bezárta a sanghaji mesterséges intelligencialabort, és véget vetett egy 20 éves vegyes vállalatnak. A döntés egy szélesebb körű technológiai iparági trendet tükröz, és az olyan vállalatok, mint az Apple, szintén . biztonságosabb ellátási láncok.
A geopolitikai feszültségek az ellátási lánc átalakítását kényszerítik ki
A kulcsfontosságú hardvergyártás áthelyezésére vonatkozó döntés rávilágít az amerikai technológiai óriásokra nehezedő intenzív nyomásra. Eszkalálódó kereskedelmi viták, beleértve Trump elnök újabb 100%-os vámmal való fenyegetését és új kölcsönös kikötői díjak miatt a Kína-központú ellátási lánc egyre tarthatatlanabbá vált.
Pekingnek is szigorított a ritkaföldfémekre vonatkozó exportszabályain, amely az elektronikai gyártás kritikus összetevője. Nikkei szerint a Microsoft terve a jövőbeli Surface-és szervertermékek komponenseinek, alkatrészek mozgatásával és végső összeszerelésével foglalkozik. Ez egy mély, strukturális változást jelez.
Ez a fordulat része annak a nagyobb, iparági szintű számításnak, amelyben fennáll az egyetlen országra való túlzott támaszkodás kockázata. A Gartner elemzői az az ellátási lánc ellenálló képességét 2025-ben kiemelt prioritásként emelték ki, mivel a vállalatok igyekeznek elkerülni a geopolitikai súrlódások vagy a közegészségügyi válság miatti zavarokat.
ebben a stratégiai váltásban. Az Apple agresszíven áthelyezi az új eszközök, köztük az intelligens otthoni központok és kamerák gyártását vietnami gyárakba. E technológiai titánok célja egyértelmű: egy elosztottabb, rugalmasabb és politikailag elszigeteltebb gyártóbázis létrehozása.
A tervezett kínai visszavonulás legújabb lépése
Ez a gyártási fordulat a Microsoft csendes, de szándékos Kínából való kivonulásának legjelentősebb lépése. A vállalat több mint egy éve szisztematikusan csökkenti működési lábnyomát az országban.
A sanghaji mesterséges intelligencia és az IoT laboratórium leállítása jelentős korai jelzés volt. A létesítmény nem volt kisebb előőrs; ez egy innovációs központ volt, amely több száz helyi projektet támogatott, és több mint egymilliárd dollár befektetést vonzott. Bezárása egy kulcsfontosságú kutatás-fejlesztési csatorna végét jelentette a régióban.
2025 áprilisában lezárta két évtizedes együttműködését a Wicresofttal, első vegyesvállalatával Kínában, és ezzel 2000 munkahelyet szüntett meg. A Wicresoft belső bezárási közleménye közvetlenül hivatkozott „geopolitikai változásokra és a globális üzleti környezet változásaira”.
Ezek a lépések a mesterséges intelligencia és a felhőalapú alkalmazottak százainak áthelyezésére irányuló korábbi lépéseket követték, valamint a kínai alkalmazottak megbízatását arra, hogy iPhone-okat használjanak a fokozott biztonság érdekében. Míg a Microsoft nyilvánosan tagadta a teljes kilépést, tettei világos képet festenek a kockázatmentesítésről és a stratégiai átrendeződésről.
Ez az óvatos megközelítés ellentétben áll Brad Smith Microsoft elnökének nyilvános kijelentéseivel, aki az Egyesült Államok agresszív exportellenőrzése ellen érvelt: „A mesterséges intelligencia továbbra is globálisan terjedni fog. Egyetlen ország, köztük az Egyesült Államok sem tudja megállítani ezt a mintát.” Felpörgeti a kivándorlást
A stratégiai visszavonulást számos káros biztonsági leleplezés is táplálja, amelyek aláásták a Washingtonba vetett bizalmat. 2025 júliusában a jelentések felfedték, hogy a Microsoft Kínában működő mérnököket használt az érzékeny Pentagon felhőrendszerek karbantartására.
A „digitális kísérő” program költségtakarékos megoldás volt a szigorú szövetségi állampolgársági szabályok betartására. Azonban alulképzett amerikai személyzetre támaszkodott az elit mérnökök felügyelete során, ami egy hatalmas biztonsági vakfoltot hozott létre, amely évekig fennállt.
Ez a magas kockázatú gyakorlat, amelyet a vállalat hivatalos biztonsági terveiben nem közölt megfelelően a DoD-vel, létrehozta azt, amit egy korábbi tisztviselő szembetűnő veszélynek nevezett.
C, David Mihelcicic, David DISA, the blunt, the blunt DISA kijelentve: „Itt van az egyik emberben nagyon nem bízol, mert valószínűleg a kínai hírszerző szolgálat tagja, a másik pedig nem igazán képes rá.”
A CIA és az NSA korábbi vezetője, Harry Coker figyelmeztetett a kémkedés lehetőségére, és megjegyezte: „Ha én operatív lennék, úgy tekintenék arra, mint egy rendkívül értékes hozzáférésre. Nagyon aggódnunk kell emiatt.”
A botrány akkor fajult, amikor kiderült, hogy ugyanez a gyakorlat a helyszíni SharePoint szoftverre alkalmazták, amely több mint 400 szervezetet, köztük a Belbiztonsági Minisztérium egyes részeit veszélyeztető globális hackerkampányt céloz meg.
A nyilvánosság és a politikai visszhang azonnali volt, és arra kényszerítette a Microsoftot, hogy véget vessen a DoD-rendszerek gyakorlatának.
A Pentagon reakciója egyértelmű volt. Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere kijelentette: „Soha nem szabad megengedni a külföldi mérnököknek – egyetlen országból, beleértve természetesen Kínát is –, hogy karbantartsák vagy hozzáférjenek DoD-rendszerekhez”, így a Microsoft nem hagy mozgásteret.
A biztonsági hibák ezen mintája a geopolitikai instabilitással párosulva jelentős kínai jelenlétet tett olyan felelősséggé, amelyet a vállalat már nem hajlandó vállalni.
